Eredetileg mászni mentünk, de mivel mindketten le voltunk szedálva (Péter még mindig lázas volt, úgy megfázott a Fertőben, hehe, én meg simán lenulláztam magam a munkahelyemen) csak felsétáltunk a gyalogúton a kilátóig. Itt aztán hátunkra vetődtünk, és bámultuk az eget, Péternek be nem állt a szája, én meg csak hallgattam, hogy ilyen cellaszám, olyan puffadtság, meg amolyan aspect ratio, ugyanis tele volt minden siklóernyővel. Amikor reklamálni kezdtünk, mert nem trükközött senki, jöttek a trükkemberek a spirálokkal, meg a többivel. Amikor hiányolni kezdtük a speedflyosokat, olyan is jött. Nem is akárhogy, még nézni is rossz volt :)

Majd lecaplattunk, és hogy csökkentsük a teljesítmény hiányából adódó frusztrációnkat, elővettük a sárkányt. Mert persze volt nálunk. Kicsit meggyaláztuk vele magunkat -ilyen rémes szelet még nem látott egyikünk sem-  majd hazajöttünk.

Szép nap volt.

We went there to do some climbing but arriving there we had to confess we were both out of energies, so we just walked up on the path and watched the sky lying on our backs. Peter was talking endlessly about all sorts of technical stuff like COP and AR and things as the paragliders were passing by. We also saw a guy doing some amazing tricks with a speedfly.

Walking down we felt we had to lessen our frustration from doing nothing all day, so we tried one of our JN kites. Wind was horrendous, though, so we came home.

It was a nice day anyway :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.